Az Európai Unió legfrissebb kábítószer-jelentése szerint a kokain a kontinens egyik leggyorsabban terjedő kábítószerévé vált, mind elérhetőség, mind fogyasztás tekintetében. Az Európai Unió Drogügyi Ügynökségének (EUDA) 2024-es adatai alapján a tagállamokban lefoglalt kokain mennyisége elérte a 323 tonnát, ezzel megelőzve az Egyesült Államokat is. A piac bővülése nem csupán a kínálati oldalt érinti, hanem a kereslet növekedését is tükrözi, amely súlyos közegészségügyi, társadalmi és bűnüldözési kihívások elé állítja az európai országokat.
A kokain elsődleges belépési pontjai továbbra is az Atlanti-óceánhoz közeli országok kikötői, különösen Antwerpen (Belgium), Rotterdam (Hollandia) és a spanyol kikötők, ahol a hatóságok a legtöbb lefoglalást regisztrálták. A három említett ország együttesen az összes uniós lefoglalás közel 70 százalékáért felel. A kokain csempészete egyre professzionálisabb módon történik, a szállítmányokat gyakran rejtett konténerekben, bonyolult logisztikai láncok segítségével mozgatják. A kereskedelmet jellemzően nemzetközi bűnszervezetek irányítják, melyek különböző régiókból, Latin-Amerikából, Észak-Afrikából, valamint a Balkánról működnek összehangoltan. Ezek a szervezetek a korrupció, az erőszak és az ifjúság kriminalizálódásának kockázatát is növelik.
A franciaországi fejlemények különösen aggasztóak. Az országban 2024-ben több mint 47 tonna kokaint foglaltak le a hatóságok, ami több mint kétszerese az előző évben regisztrált mennyiségnek. A francia kormány a fejleményekre úgy reagált, hogy új kampányokat indított, melyek a fogyasztói
oldalt célozzák meg, hangsúlyozva, hogy a „rekreációs” célú kokainhasználat közvetlenül hozzájárul a szervezett bűnözés és az erőszakos bűncselekmények finanszírozásához. A belügyminiszter szavai szerint Franciaország egyfajta „fehér cunami” küszöbén áll, mely már nemcsak a határ menti kikötővárosokat érinti, hanem a belföldi területeket is. Ez az irányváltás azt jelzi, hogy a piac nem csupán bővül, hanem mélyül is. A kokain már nem kizárólag elit fogyasztói körökben jelenik meg, hanem a középosztály és a fiatalok körében is egyre elterjedtebbé válik.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a digitális tér is egyre nagyobb szerepet játszik a terjesztésben. Az elkövetők közösségi médián és titkosított üzenetküldő alkalmazásokon keresztül értékesítik a szereket, megnehezítve ezzel a nyomozóhatóságok munkáját. Az online elérhetőség különösen a
fiatalok esetében jelent veszélyt, akik sokszor nincsenek tisztában sem a szerek tisztaságával, sem azok hosszú távú egészségkárosító hatásaival.
A kokain egészségügyi kockázatai évtizedek óta ismertek. Használata fokozza a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a pszichiátriai zavarok kialakulásának kockázatát. A kontinens kórházi sürgősségi osztályain egyre gyakrabban regisztrálnak kokainhoz köthető akut toxikus eseteket,
különösen akkor, ha a szert más drogokkal kombinálva használják. A kokain keverése más anyagokkal a túladagolás esélyét is jelentősen növeli.
A fent vázolt helyzet fényében a drogpolitikák átgondolása és szigorítása elengedhetetlenné válik. Magyarország zéró tolerancián alapuló drogstratégiája egy következetes modell, amely a fogyasztás kriminalizálásán keresztül kíván gátat szabni a drogok elterjedésének. A jogi szabályozás világos és
egyértelmű: minden kábítószerrel kapcsolatos cselekmény, beleértve a személyes használatra történő tartást is, büntetendő. Ez az elv a társadalmi megelőzés szempontjából is fontos szerepet játszik, hiszen a jogi környezet és a következetes fellépés visszatartó ereje a fiatalok körében
különösen hatékony lehet.
A zéró tolerancia mellett a hatékony drogstratégia elemei közé tartozik a célzott prevenció, a közösségi szintű edukáció, valamint a nemzetközi együttműködés erősítése a bűnüldözésben. Az európai kokainpiac jelenlegi helyzete azt mutatja, hogy a problémát már nem lehet pusztán
egészségügyi kérdésként kezelni. A drogkereskedelem szorosan összefonódik a szervezett bűnözéssel, a korrupcióval és a társadalmi biztonság kérdésével.
Az európai válasz erre a komplex jelenségre nem lehet félmegoldás. Egy következetes, átfogó és szigorú drogpolitika, amely a zéró tolerancia elvére épül, hosszú távon képes lehet megfékezni a kokain terjedését, csökkenteni a fogyasztás okozta károkat, és hozzájárulni a közrend és közbiztonság
megerősítéséhez Európában.”
Nyitókép illusztráció. Fotó: Getty Images / Jeffrey Coolidge
***